Az Ön kapcsolattartója: Favorit Sport Szabadidő Ruházati ést Sportsze...
+36204206618

Referenciák

Az Ön partnere

Önsegítő célú fizikai érterápia kiégés esetén

Burnout

A BEMER fizikai érterápia elektromágneses úton közvetített jeleket használ a legkisebb vérerek pumpáló működésének stimulálása céljából, ezáltal lehetővé téve a mikrovaszkuláris véráramlás újbóli normalizálódását. A szervezet sejtjei jobb ellátást kapnak és képesek lesznek különféle funkcióik ellátására. Összességében a BEMER fizikai érterápia támogatja a szervezet regenerálódási és rehabilitációs folyamatokhoz kapcsolódó szabályozási mechanizmusait. A terápia csillapítási módszerként alkalmazható például a következő folyamatoknál:

  • a szervek és a szövetek ellátottságának javítása, ezáltal a regenerálódás elősegítése,
  • a fertőzési hajlam csökkentése, 

  • az immunrendszer támogatása,
  • a fizikai teljesítmény javítása,
  • a mentális teljesítmény javítása,
  • fizikai és mentális teljesítménytartalékok mozgósítása, 

  • a stressz következményeinek csökkentése,
  • a kiégés mérséklése.

Mindazonáltal nemcsak a BEMER fizikai érterápia alkalmazható a kiégés megelőzésére vagy gyógyítására. Mit is nyújt ez a terápia valójában? Támogatja a mikrovaszkuláris véráramlást, ezáltal segítséget nyújt a szervezet kulcsfontosságú funkcióinak ellátásában (többek között felépülés, alvás és regenerálódás), továbbá szerepet játszik a fizikai és mentális teljesítménytartalékok mozgósításában. Ezt a szerepvállalást nem szabad alábecsülni a kiégéssel kapcsolatos segítségek igénybevételénél.

További információ kérése

Az Ön elérhetősége

A kiégésről

Problémát jelent a mindennapi feladatok ellátása? A kiégéshez vezető út

A közelmúltban megjelent OECD-tanulmány szerint nekünk, németeknek boldognak kell lennünk, hiszen Németországban még sohasem voltak ennyire jók a körülmények, mint manapság. Miközben számos, válság sújtotta ország rekordot jelentő munkanélküliséggel küzd, Németországban több mint 42 millió embernek mindig van mit ennie és van elég pénze – több, mint korábban bármikor. Az előző évekhez képest nemcsak az alkalmazottak száma nőtt, hanem a jövedelem is. Miközben a háztartások inflációhoz igazított jövedelme az eurózónán belül 2007 és 2013 között kb. 2%-kal csökkent, ugyanebben az időszakban Németországban mintegy 4%-kal nőtt. Amiről viszont a tanulmány nem tesz említést, az a jólét ára a legtöbb embernél. A legtöbb munka az időhiánnyal, a határidők okozta nyomással és a teljesítménnyel kapcsolatos növekvő elvárásokkal jellemezhető. Ez derült ki a German Federal Institute for Occupational Safety and Health (német szövetségi foglalkozásbiztonsági és -egészségi intézet – BAuA) által közzétett „Stressreport Deutschland 2012” dokumentumból. A tanulmány országszerte majdnem 18 000 munkavállalót vont be a felmérésbe a mindennapi élettel együtt járó fizikai igénybevétel, feszültség és a következményes stressz vizsgálata céljából. Minden második német úgy érzi, hogy állandó nyomás alatt kell végeznie a munkáját és egyszerre túl sok feladatot kell végeznie. Ötből egy német teljesen túlterheltnek érzi magát. A szomorú valóság, hogy a kudarctól való félelem, a tökéletességre törekvés és az érzelmi túlterheltség sok ember számára normális jelenség. De mi a helyzet akkor, ha a stressz elkezdi uralni az életünket, és már nem vagyunk képesek megszabadulni a teljes mentális, pszichológiai és fizikai kimerültség okozat ördögi körből? Ez az állapot a kiégés megjelenésének előszobája. A kiégési szindróma látszólag különösen a nyugati iparosodott országokban vált országos szintű betegséggé. A kiégés érzése, a „többé nem tudok megbirkózni az állandó stresszel és munkahelyi nyomással” érzés egyre inkább tetten érhető – a kiégésben szenvedők száma folyamatosan nő. Ugyanakkor nem lenne helyénvaló a kiégést pusztán a munkahelyi körülményekre visszavezetni. A legfrissebb adatok szerint a munkanélküliek is szenvednek kiégési tünetektől tehát nemcsak a szakmának tulajdonítható stressz játszik itt szerepet, hanem potenciálisan a magánéleti konfliktusok is.

Mi a kiégés?

A „kiégés” fogalmát elsőként Herbert Freudenberger amerikai pszichoterapeuta definiálta. Ezt a mentális állapotot az 1970-es években írta le, miután hosszú ideig az energiáját meghaladó mértékben végezte a munkáját. Kiégettnek (innen ered a név), túlterheltnek és teljesen kimerültnek érezte magát. A kiégés tehát az az állapot, amelynél fizikailag és érzelmileg is „kiégettnek” érezzük magunkat. Az emberek kiégési tünetektől szenvednek, pl. kevés az energiájuk, álmatlanság gyötri őket vagy fáradtak. Ezt az állapotot rendkívüli és állandó időhiány és teljesítési kényszer kíséri, és ilyenkor az ember a szabadidejében sem tudja kipihenni magát. Az állapot gyakran társítható azzal, hogy a munkavállaló úgy érzi, nem kap elég elismerést az elvégzett munkáért. Összességében ez rontja az életminőséget és csökkenti az életkedvet. A kiégésben az a veszélyes, hogy a kapcsolódó tünetek kezdetben ártalmatlanok, és csak hosszú idő után teljesednek ki. Ez azt jelenti, hogy a kiégést nem lehet azonnal észlelni. Ez egy lassú folyamat, amely különféle fázisokkal jellemezhető.

A kiégés fázisai

A tudomány számos osztályozást és leírást határozott meg a kiégés fázisaira. Például a korábban említett Herbert Freudenberger amerikai pszichoterapeuta a betegség előrehaladását egy tizenkét szakaszból álló ciklusként írta le. Sok más pszichológus, kiégésszakértő, terapeuta és egészségügyi szakember a ciklusok különféle elrendeződése mellett tette le a voksát, ami valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az egyes fázisok nem diszkréten jelennek meg a gyakorlatban: összeolvadnak vagy átfedik egymást. Például a kiégésben szenvedők egyidejűleg több szakaszban vagy fázisban lehetnek. Ez kiegészül még azzal, hogy a BNO (a betegségek nemzetközi osztályozása) a kiégést saját jogkörében nem betegségként, hanem életviteli problémaként osztályozza. Ugyancsak nem lehetséges egyértelmű különbséget tenni a kiégés és a depresszió között. Végeredményben a fázisok alábbi elrendezése nem alkalmazható általánosan, de tipikusnak tekinthető: 1. kiégési fázis: Nélkülözhetetlenség érzése, időhiány érzése, a saját szükségleteket félre kell tenni, hiperaktivitás. A kimerültség és a fáradtság első jelei is tetten érhetők. 2. kiégési fázis: Nem megfelelő elismertség érzése, kiábrándulás, gyakoribb hiányzások, teljesen szabálykövető magatartás, szabadidős tevékenységekbe való beavatkozás érzése.
 3. kiégési fázis: Érzelmi visszahúzódás, hangulatváltozások, ingerlékenység, bűntudat érzése, belső üresség érzése, érdeklődéshiány – beleértve a szabadidős tevékenységeket is –, a szociális életminőség csorbulása, magányosság érzése. 4. kiégési fázis: Az első pszichoszomatikus reakciók közé sorolható, például az alvásminőség romlása, izomfeszülés, immunrendszeri gyengeség és fejfájás. Az étkezési szokások gyakori megváltozása is megfigyelhető, alkohol- és drogfogyasztás kockázata, stimulánsok, pl. cigaretta, kávé stb. megnövekedett fogyasztása. 5. kiégési fázis: Az élethez való negatív hozzáállás, kilátástalanság, reménytelenség, értelmetlenség érzése, kétségbeesés, öngyilkossági gondolatok.

Mi a teendő kiégés esetén?

Sajnos, nem létezik általános terápia, amely segítene a kiégés kezelésében vagy a beteg gyógyulás felé vezető útjának megnyitásában. Ez azzal magyarázható, hogy a megjelenő kiégés mindig egy személyes reakció a munkakörnyezet (és valószínűsíthetően a magánszféra) kihívásaira. Mindazonáltal a betegek számos terápiát vehetnek igénybe, pl. tanácsadást, konfliktuskezelős módszereket, kognitív viselkedési tréninget, időbeosztással kapcsolatos szemináriumokat stb. Ugyanakkor az előrehaladott szakaszokban szakorvosi tanácsadást kell igénybe venni, és szükség esetén be kell feküdni a kórházba. Ha azonban a fizikai és mentális kimerültségi állapot még nem érte el az előrehaladott szakaszt, számos lehetőség kínálkozik a betegség kordában tartására, és az ebben szenvedő személy felelősséggel tartozik saját maga és szervezete iránt. Ekkor két dolgot kell fontolóra vennie: a saját magával szemben megfogalmazott elvárásokat és kihívásokat. Ugyancsak hasznos a valószerűtlen elvárások felismerése és figyelmen kívül hagyása. Ez a mérlegelési folyamat talán elvezet annak felismeréséhez, hogy érdemes munkahelyet váltani. Ha azonban ez nem tűnik kivitelezhetőnek, legalább arra figyeljen, hogy legyen elég szabadideje. Akárhogy is, de fontos visszatérni az egészséges és szervezett keretek közé szorított életmódhoz, és vissza kell szerezni (de mindenképpen meg kell próbálni) a fizikai és mentális egyensúlyt. Ez azonban nem egyszerű folyamat, ha a fenti pszichoszomatikus reakciók, például az alvásminőség romlása, izomfeszülés, immunrendszeri gyengeség és fejfájás megjelennek. Ugyanakkor a kiégés kezelésére is lehetőség nyílik. Az alapvető cél a szervezet öngyógyító energiájának aktiválása és mozgósítása. Fontos leszögezni, hogy a szervezet immunrendszere egy komplex hálózat, amely az összes fertőzés 90%-ának leküzdésére, és egy ügyes védekezési mechanizmus révén számos egyéb egészségre leselkedő veszély elhárítására képes. E komplex védekezési mechanizmus részben fehérvérsejtekből, ún. leukocitákból épül fel. Ezek gyakorlatilag a szervezet minden pontján előfordulnak, szabályozásukat információs fehérjék vagy hírvivő anyagok végzik, amennyiben fertőzés alakul ki, vagy a szervezet egészségét más tényezők fenyegetik. De maga az immunrendszer nem sebezhetetlen a támadásokkal szemben. A betegségek és a fertőzések pontosan annyira megterhelik, mint az alkohol, a gyógyszerek, a kevés alvás vagy a túlzott mértékű stressz. Maga az alvás kulcsfontosságú a szervezet öngyógyító energiáinak mozgósításában. A legfrissebb kutatások szerint éjszaka a szervezet a vérelosztást másképpen végzi. Ennek eredményeként az immunológiai folyamatok sokkal fontosabbak az éjszakai pihenési időszakban, mint ahogy azt korábban gondolták. A BEMER fizikai érterápia mint a szervezet öngyógyító energiáinak mozgósító, ígéretes terápia hasznosnak bizonyulhat.